Gyökércsakra

 

      A gyökércsakra közvetíti az energiákat a magasabb központok felé, ugyanakkor segíti a magasabb rendű spirituális energiák anyagi síkon való megkapaszkodását. Eme központon keresztül tudjuk kreativitásunkat kézzelfogható, testi formába önteni. Minél inkább földhöz kötjük magunkat, annál nagyobb eséllyel váltjuk valóra álmainkat, és fejlődünk azzá az emberré, akivé válni szeretnénk. Amikor elveszítjük a kapcsolatunkat a Földdel, leválasztjuk magunkat a Föld szelleme gyógyító forrásáról, s ezzel létünk alapjait is elveszítjük. Elveszítjük önmagunk táplálásának és szeretetteljes gondozásának képességét, éppúgy , ahogy az életünk élhető szintjének fenntartásához szükséges testi kényelem biztosításának képességét is.

     A csakra archetípusai az anyagi világgal és az élet fenntartásának fizikai valóságával kapcsolatosak. A túlélés legprimitívebb szintjeitől a legkifinomultabbakig mindenhol szilárdan két lábbal kell állnunk. Vagy bírjuk a túléléshez szükséges alapvető dolgokat, vagy életünk áldozataivá válunk.

       Megismerhetjük a két archetípus, az áldozat és az anya, közötti különbségeket, és fejlesztő feladatokat írok le, melyek használatával könnyebbé válik az önfejlesztés és a magasabb rendű energiaállapotokhoz szükséges tárgyi alapok fenntartása, a valóság és legbenső önvalónkkal való kapcsolatunk megőrzése. A földön való megállapodás nélkül a magasabb energiák befogadása és megtartása bizonytalan lesz, és szinte lehetetlen fenntartani a jelenlétüket. Ezért kényszerűen visszanehezedünk a föld és a valóság felé. Egy egészséges alapból kiindulva képesek vagyunk összekapcsolódni az érzéseinkkel, megtapasztalni a testünket és kapcsolatba lépni másokkal.   

       A leföldelés egyik alapelve: Szállj ki a gondolataidból és költözz bele a testedbe. Csak a test élete révén vagyunk képesek megtapasztalni az örömöt és a fájdalmat, s összekapcsolódni az érzelmeinkkel. A hétköznapi élet során felgyülemlett érzelmi energiákat csak egy fizikai testünkkel való közvetlen és tudatos kapcsolat során tudjuk kiüríteni. Energiáink valamilyen önkifejezési módon keresztüli leföldelése nélkül érzelmeink tespedtté és beakadttá válnak, minek következtében helyzetünk is rögzül és nyugtalanná válik, képtelenek leszünk kellő életerővel és nyomatékkal szembenézni kihívásainkkal. A testünkkel kialakított ilyen szintű kapcsolat nélkül elveszünk a térben, és képtelenek leszünk meghatározni a valóságot és önmagunkat.

     Az ábrándok és feltevések világában élő emberek elveszítik kapcsolatukat a földdel. Nincs kapcsolatuk saját érzelmeikkel, dühükkel és örömükkel egyaránt képtelenek megbirkózni. Alig vannak hatással az életre, és nem törődnek magukkal kellő mértékben. A leföldelés révén az összes alapvető életet támogató rendszer fenntartása megfelelővé válik, van otthon, kellő étel, pénz és ruha, melyek megőrzik testi világunk épségét.

      Amikor elveszítjük a kapcsolatot a valósággal, áldozattá válunk. Ez oly módon nyilvánul meg, hogy lehetetlenné válik számunkra az életünk irányítása, és az olyan dolgok végzése, mint a munka, az otthonteremtés vagy más alapvető szükségletek. Minden küzdelemmé válik.

    Úgy juthatunk túl ezen, hogy újra összekapcsolódunk belső lényünkkel, önmagunk azon részével, mely örökkévaló és állandó, és visszahozzuk tudatosságunkat testünkbe. Bensőnkkel való kapcsolatunk testközelivé teszi a szellemet, s testünk érzékelése kapcsolatba hoz minket az érzéseinkkel. Így képesek vagyunk olyan életközeli döntéseket hozni, melyek a magasabb rendű jóra és a legnagyobb örömre alapulnak. Képesek leszünk elengedni azon elképzelésünket, miszerint az élet egy biztos ösvény, és egyre inkább sodródni a feltétlenül szükséges változások áramlatával. Amikor rugalmasak és gördülékenyek vagyunk, nem igyekszünk többé erőltetve irányítani, hogyan bontakozzék ki az életünk.

      A megvalósítási mód a tudatos légzés és a haladás, mely során igyekszünk nem beleragadni sem a merev lecövekelésben, sem a változatlan hangulatokba. Ez segít eloszlatni rettegésünket és félelmeinket, szégyen- és bűnösségérzetünket, vagy bármely más érzelmünket, mely valódi földre szállásunk útjában áll.