Szívcsakra
A szívcsakra képezi fizikai testünk és spirituális lényegünk magvát. Ahogy a szív a legfontosabb szerv A testünkben, úgy a szeretet áll az élet középpontjában. A szívcsakra révén tudjuk testi életünket átitatni a szeretet, az öröm, az egység és a testvériség ragyogásával, és ezen központunk kelti életre a benső kapcsolatot és örömöt életünkben. Spirituális szempontból a szívünkből tudjuk megérezni és kifejezni az élet legmélyebb értelmét. A szerető és együtt érző emberré váláshoz és a benne való virágzáshoz nyitottá kell válnunk a szeretetre. Amikor szívünk nyitott, békében vagyunk önmagunkkal, és a minket körülvevőkkel, és önmagunkban kiegyensúlyozottnak érezzük magunkat. A szeretet élménye segít szorosabb kapcsolatot kialakítani a más emberekből áradó szépséggel és fénnyel, csakúgy, mint a belőlünk áradóval. Mert végső soron a szeretet az élet alapja.
Nyitott szívvel születünk, de ahogy belépünk az élet - a szeretet örök jelenlétéről leválasztó - illúzióiba, rögtön bezárjuk. E világban szükségünk van ártatlanságunk, tisztaságunk és örömünk védelmére. Nem biztonságos nyitottnak és sebezhetőnek lenni. Képtelenek vagyunk túlélni, ha teljesen megnyílunk mások fájdalmára. Ahogy korosodunk, lehetőségünk nyílik arra, hogy megtanuljunk védekezni a sebezhetőséggel szemben szívközpontunk bezárásával. Így viszont sajnos elveszíthetjük az élet örök jóságába vetett hitünket, és az elégedetlenkedés és boldogtalanság bevett sémáiban találhatjuk magukat. Ettől legtöbb vágyunk és kívánságunk elérhetetlenné válik, és ráébredünk, sóvárgunk a szeretet után.
A drogoktól kezdve a nemi életen át a túltáplálkozásig vagy túldolgozásig, számtalan dologgal igyekezhetünk elfedni az üresség érzését. Tettethetjük mesterkéltségünket, azt mutatva, a szeretet nem számít, de szívünk mélyén akkor is tudjuk, hogy ez az egyetlen dolog, mely valóban számít életünkben, és nincs semmi, ami helyettesíthetné hiányát.
Akkor vagyunk a lehető legelevenebbek és legörömtelibbek, amikor szerelmesek vagyunk. Olyasvalakire találtunk rá, akivel megoszthatjuk magunkat, és megismerhetjük mindazt a ragyogást, melynek megtapasztalását Isten számunkra rendelte. Amikor szerelmesek vagyunk, egyek vagyunk önmagunkkal és az élet egészével.
A szívcsakra energiáját bemutató két archetípus a színész és a szerető. Az első archetípus a szeretet tettetését mutatja be, az élmény tényleges részesévé válás nélkül. A második archetípus teljességgel nyitott a szeretetre, és élvezi is annak csodáját.